Mi rossz a vérképedben?

A múlt héten leírtam, hogy milyen vizsgálatokat érdemes végezni így az év elején, ha egészségesek akarunk lenni, ill. célunk a testünk átalakítása. A DEXA-val történő testösszetétel mérést ki is veséztük, most jöjjön a másik: a standard vérkép.

A múlt héten leírtam, hogy milyen vizsgálatokat érdemes végezni így az év elején, ha egészségesek akarunk lenni, ill. célunk a testünk átalakítása. A DEXA-val történő testösszetétel mérést ki is veséztük, most jöjjön a másik: a standard vérkép.

Amikor vérvételre megyünk, kulcsfontosságú, hogy:

  1. Előtte 12 órán át ne együnk semmit. Az, hogy lefekvés után nem eszünk nem elég. Ha reggel 7-re megyünk, akkor este 7-kor az utolsó falatot le kell nyelni.
  2. Előtte reggel nincs kávé, nincs tea, nem veszünk be vitaminokat, stb.
  3. Az egyes vérvételeket mindig ugyanabban az időpontban végezzük. Ha egyszer reggel hét volt, akkor a következő is akkor legyen. 1-2 órás különbség, és a vérképek eredményei nem összehasonlíthatóak.
  4. Ha az orvos egyetlen vérkép alapján akar gyógyszeres terápiát felírni, vagy komolyabb beavatkozást végezni, anélkül, hogy a fenti dolgokra rákérdezne, vagy ismételt vérképet javasolna, akkor keressünk új orvost.

Milyen értékeket érdemes egy férfinak (és nőnek) megnéznie a vérképén? Hiszen egy komplett vizsgálatban rengeteg érték található – és nagyjából egyiket se értjük, hogy mi az… Azt gondolom, hogy érdemes a leggyakoribb betegségek rizikófaktorait megvizsgálni.

Mik a leggyakoribb betegségek?

A 2013-as amerikai adatok alapján (Center for Disease Control and Prevention – CDC[1]), a férfiak között a legtöbb halálért a szív- és érrendszeri betegségek a felelősek. A szívproblémák a férfiak 25 %-nak halálát okozzák melyhez, ha hozzávesszük a stroke-t, a szám eléri a 30 %-t.. Ezek a számok nőknél sem alacsonyabbak: 22,4 % a szívbetegség és további 5,8 % a stroke aránya.[2]

Melyik paramétereket érdemes a vérképünkön megnézni?

  1. Éhgyomri vércukor: a legolcsóbb és legalulértékeltebb teszt valószínűleg mindközül. Az egészségügyben elfogadott „normális” tartomány 3,9 és 5,5 mmol/liter között van. Mégis, minden egyes 0,05 mmol/liter-es emelkedés az értékben a 3,9-hez képest, 5 %-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ha az érték 5 mmol/l, az esélyed 110 %-kal nőtt valamilyen szív- és érrendszeri betegségre (5-3,9=1,1; 1,1/0,05=22; 22*5 %=110 %) miközben a teszt nem jelzi, hogy baj van (mert referencia tartományon belül vagyunk). Továbbá minden egyes 0,05 mmol/l-es emelkedés 6%-ka növeli a diabétesz esélyét – ami a szív- és érrendszeri betegségek legnagyobb rizikófaktora.[8,9]
  2. Koleszterin szint: bővebben ld. lent.

Amikor a szív- és érrendszeri betegségekről beszélünk, mindenkinek egyből 1 szó jut az eszébe: koleszterin. A koleszterint számos mítosz, tévhit és egyéb furcsa elképzelés övezi – ezeket fogjuk most megvizsgálni.

Kezdjük azzal, hogy eszünk valami zsírosat. A zsírok az ételünkben trigliceridek formájában találhatók, melyek a belünkben 3 darab zsírsavra és glicerinre bomlanak. Ezek a molekulák bejutnak a bélhámsejtekbe, ahol újra összeállnak trigliceridekké. A táplálékunk többi része (szénhidrátok és fehérjék) is bekerülnek a bélhámsejtekbe, és innét „távoznak” a vérkeringéssel. A trigliceridek viszont nem – ők a nyirokkeringésbe jutnak, ráadásul kicsi csomagokban, ún. chylomicronokban. A chylomicronok ezt követően a nyirokkeringésből a vérkeringés vénás visszaáramlásába kerülnek, egyenesen a szívhez. (A szív elsődleges energiaforrása egy zsírsav, a palmitát.) Innét pedig az egész testben szétterülnek, ellátva a szöveteket a felszívott zsírokkal. A maradvány csomagokat (bennük a szövetek által el nem használt zsírokkal) pedig a máj felveszi.

Jó, de akkor mi ez az LDL, HDL, jó és rossz koleszterin mizéria?

A májunkban szintetizálódhatnak zsírsavak (és koleszterin is). A képződött triglicerideket és koleszterint VLDL formájában küldi el a szövetekhez (a vérképen ezt „Triglicerid”ként jelenítik meg). A vérben az VLDL eléri pl. az izomszövetet, a zsírszövetet, ott a sejtek „kiszedik belőle” amire szükségük van – közben fokozatosan LDL részecskévé alakul -, majd miután „kiürült” a maradvány visszakerül a májba. Az LDL az ún. rossz koleszterin – mely elnevezés teljesen hibás.

Amikor a sejtjeinknek nincs szüksége több zsírsavra, koleszterinre, akkor a májhoz vissza tudják küldeni a fölösleget, HDL részecskék formájában. Ez az ún. jó koleszterin.

A vérképünkben, jó esetben a következő értékeket látjuk:

  1. Össz. Koleszterin
  2. LDL
  3. HDL
  4. Triglicerid

Az általános elképzelésben, ha az LDL magas az baj. Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű. Sőt.

Kezdjük az elején: az össz. koleszterin érték, mint olyan, semmit se ér – ezzel az orvosok nem is igazán törődnek. Az egész tojás ennek az értéknek esett áldozatul anno – amikor még csak az össz. koleszterint tudták mérni (azt ugyanis a tojás emeli, de azért, mert a HDL szint emelkedik tőle).

Nézzük a rossz koleszterint: az LDL részecskéket eredendően gonosszá nyilvánították – pedig egyértelműen fontos feladatuk van a szervezetünkben: szállítják a zsírokat a szöveteink felé. Az LDL részecskékből több féle van (ún. subclass-ok, vagyis alosztályok léteznek). A nagyméretű és kis sűrűségű (ún. „A” profil) részecskék nem okoznak érelmeszesedést, és az oxidációnak ellenállnak. A kicsi és sűrű részecskék („B” profil) viszont oxidációra hajlamosak és erősen atherogének.[5,6] Ha az LDL értékünk a normál tartomány fölött van, de főleg A profilú részecskékből áll, akkor nincs miért aggódni. Ha az LDL szintünk a normál tartományban van, de főleg kicsi és sűrűs részecskékből áll, akkor magas az érelmeszesedés kockázata.

A HDL-nek is több fajtája van, és bár mindet az egészséggel kapcsolják össze, ebből is jobb, ha a nagyobb és alacsonyabb sűrűségű részecskék vannak túlsúlyban.

Remek, most már tudjuk, hogy önmagában az LDL értékünk nem árul el sokat. Akkor kérjünk egy subclass elemzést és már jók is vagyunk, ugye? Hát, a helyzet az, hogy itthon én eddig nem találtam olyan helyet, ahol ilyet végeznek (biztos, hogy van és az is biztos, hogy a zsebünkbe kell nyúlni rendesen). Akkor mit csináljunk? Ez az információ így értéktelen, és más vizsgálatot pedig nem tudunk csinálni.

Hál’ istennek vannak jobb mérőszámok. A trigliceridszint például nagyon erős előrejelzője a szív- és érrendszeri betegségeknek.[7-11] A triglicerid értékeket mg/dl-ben vagy mmol/L értékben adják meg (1 mmol/l = 89 mg/dl). Az értéket 150 mg/dl (1,7 mmol/l) alatt mondják normálisnak – azonban a világban egyre inkább a 100 mg/dl (1,1 mmol/l) alatti értéket tartják kívánatosnak, és a legjobb az, ha közelíti az 50 mg/dl-t (0,56 mmol/l).

Egy másik nagyon jó mérőszám a triglicerid:HDL arány. Osszuk el a triglicerid szintet a HDL szinttel.

  • Ha a kapott szám 2 vagy annál kisebb, akkor nincs min aggódni. Egy kutatásban kimutatták, hogy azok, akik a legmagasabb triglicerid:HDL aránnyal rendelkeztek 16-szor nagyobb valószínűséggel lettek szív- és érrendszeri problémáik.[12]
  • Ha az érték 3 fölött van, valószínűleg inzulin rezisztensek is vagyunk.[13]
  • Ez az arány még egy nagyon fontos információt hordoz: ha 2 vagy annál kisebb, akkor az LDL a vérünkben főleg a nagy, alacsony sűrűségű és ártalmatlan verzióból áll. Ha 3 vagy annál nagyobb, akkor valószínűleg B profillal rendelkezünk.

Összefoglalva: egy mérés nem mérés. Ha van egy vérképünk, ami problémákat mutat, tegyük fel a kérdést, hogy minden szabályt betartottunk-e és ismételjük meg a mérést.


Kép

ÁDÁM NORBERT

A sport mindig része volt az életemnek – néhány év úszást 16 év karate követett. A testépítéssel és a súlyzós edzéssel 7 éve ismerkedtem meg. Ekkor kezdtem el rendszeresen terembe járni és kutatni, hogy hogyan lehetnék jobb, hogyan tudnám átalakítani a külsőmet. A kezdeti lelkesedés idővel szenvedéllyé változott – az emberi test és teljesítmény tudománya iránti szenvedéllyé. Elvégeztem a Nemzetközi Testépítő és Fitness Szakszövetség Nemzetközi Szakedzői képzését, majd az egyetemi mester képzésem (végzettségem orvosi biotechnológus) alatt egyre jobban kikristályosodott bennem, hogy az edzés és a táplálkozástudomány mekkora befolyással van az egészségünkre, az életünkre és a sportolással elérhető eredményeinkre. A klienseimmel való közös munka során napról-napra meggyőződöm arról, hogy egészségünk, testünk és teljesítményünk tudatos formálásának eszköze – a megfelelő edzés és táplálkozás – a saját kezünkben van.

További információk: https://www.facebook.com/adamperformance/


Irodalomjegyzék

  1. https://www.cdc.gov/men/lcod/2013/index.htm
  2. https://www.cdc.gov/women/lcod/2013/index.htm
  3. Diabetes Care. 1999 Jan;22(1):45-9. Fasting blood glucose: an underestimated risk factor for cardiovascular death. Results from a 22-year follow-up of healthy nondiabetic men. Bjørnholt JV1, Erikssen G, Aaser E, Sandvik L, Nitter-Hauge S, Jervell J, Erikssen J, Thaulow E.
  4. Am J Med. 2008 Jun;121(6):519-24. doi: 10.1016/j.amjmed.2008.02.026. Normal fasting plasma glucose and risk of type 2 diabetes diagnosis.Nichols GA1, Hillier TA, Brown JB.
  5. Clin Lab. 2009;55(11-12):421-9. Should we routinely measure low-density and high-density lipoprotein subclasses? Rizzo M1, Berneis K, Zeljkovic A, Vekic J.
  6. Metabolism. 2005 Feb;54(2):227-34. Low-density lipoprotein size and subclasses are markers of clinically apparent and non-apparent atherosclerosis in type 2 diabetes. Berneis K1, Jeanneret C, Muser J, Felix B, Miserez AR.
  7. Cardiology. 2015;131(4):228-35. doi: 10.1159/000380941. Epub 2015 May 12. Serum Triglyceride Levels and Cardiovascular Disease Events in Koreans. Kim EH1, Lee JB, Kim SH, Jo MW, Hwang JY, Bae SJ, Jung CH, Lee WJ, Park JY, Park GM, Kim YH, Kim HK, Choe J.
  8. Biochim Biophys Acta. 2012 May;1821(5):867-75. doi: 10.1016/j.bbalip.2011.10.002. Epub 2011 Oct 8. Serum triglycerides and risk of cardiovascular disease.Boullart AC1, de Graaf J, Stalenhoef AF.
  9. Vasc Health Risk Manag. 2013;9:671-80. doi: 10.2147/VHRM.S52713. Epub 2013 Oct 31. Association between triglycerides and cardiovascular events in primary populations: a meta-regression analysis and synthesis of evidence. Stauffer ME1, Weisenfluh L, Morrison A.
  10. Atherosclerosis. 2009 Apr;203(2):331-45. doi: 10.1016/j.atherosclerosis.2008.08.040. Epub 2008 Sep 10. Plasma triglyceride levels and risk of stroke and carotid atherosclerosis: a systematic review of the epidemiological studies. Labreuche J1, Touboul PJ, Amarenco P.
  11. Lipids Health Dis. 2013 Oct 29;12:159. doi: 10.1186/1476-511X-12-159. Effects of blood triglycerides on cardiovascular and all-cause mortality: a systematic review and meta-analysis of 61 prospective studies. Liu J, Zeng FF, Liu ZM, Zhang CX, Ling WH, Chen YM1.
  12. Circulation. 1997 Oct 21;96(8):2520-5. Fasting triglycerides, high-density lipoprotein, and risk of myocardial infarction. Gaziano JM1, Hennekens CH, O'Donnell CJ, Breslow JL, Buring JE.
  13. Ann Intern Med. 2003 Nov 18;139(10):802-9. Use of metabolic markers to identify overweight individuals who are insulin resistant. McLaughlin T1, Abbasi F, Cheal K, Chu J, Lamendola C, Reaven G.
10 dolog, amit nem tudtál Lewis Hamiltonról

A címlapunkon szereplő Forma-1-es pilótáról rengeteg pletyka kering, pedig sokkal több van benne annál, éppen kivel jár.

A faterod miatt nem kockás a hasad?

Nem tudsz lefogyni? A faterod állhat a háttérben.

A hét táplálkozási tippje: Minden, amit a vegán étrendről tudni érdemes

Egyre népszerűbbé válik a vegán életmód, ám sokan attól tartanak, hogy ha mellőzik az összes állatii eredetű alapanyagot, az izmaikból is veszítenek. Ez igaz?

Lewis Hamilton: Az ember, aki 10 évesen megalapozta a karrierjét

Negyedik világbajnoki címe felé robog a brit pilóta.

Nehezen találsz párt? A 37 százalékos szabály a segítségedre lehet!

Ideje újragondolni a randizásról alkotott elképzeléseidet!

Olvasd el ezeket is

Segítünk az első lépésben: 50%-os kedvezménnyel fizethetsz elő!

Csak 2685 Ft