Tényleg meg lehet halni a fehérjétől?

Az elmúlt héten sokan találkozhattak a hírrel, hogy egy ausztrál anyuka, aki versenyre készült, meghalt. A címek rendre azt taglalták, hogy a sok fehérje következtében, amit fogyasztott.

Az elmúlt héten sokan találkozhattak a hírrel, hogy egy ausztrál anyuka, aki versenyre készült, meghalt. A címek rendre azt taglalták, hogy a sok fehérje következtében, amit fogyasztott.

Ha az ember csak a „meghalt, mert sok fehérjét evett” címet olvassa el (ahogy a Facebook használók 99,9 %-a teszi), akkor egyből megmarad benne: a sok fehérje káros!

A magas fehérjebevitelt számos mítosz övezi, már a kezdetek óta. Nézzünk néhányat ezek közül a mítoszok közül:

  1. tönkreteszi a veséket.
  2. csökkenti a csontsűrűséget.
  3. rákot okoz. (Mi nem? …)
  4. elsavasít.

Talán ennyi elég is lesz… Nézzük most a tényeket!

Savasodás? Baromság!

Szervezetünkben a pH érték (alias savasság) mindig szigorúan szabályozott. A sejteken kívüli tér és a vér pH-ja 7,35-7,45 között mozog, míg a sejteken belül a pH 7,2. A sejtekben található sejtszervecskék pH-ja eltérő – a lizoszómák savasabbak, a mitokondrium lúgosabb. A szervezet pH-ját az agyunk, a tüdő és a vesék szabályozzák. Bármilyen kimozdulás az adott tartományokból a megfelelő sejt és enzimműködés felborulásához vezet – melynek súlyos következményei lehetnek (akár halál). Egy nem karbantartott, egyes típusú diabéteszes belehalhat a ketoacidózisba (a vér pH-ja a savas tartományba tolódik). Ha kellő mennyiségű szódabikarbónát oldasz fel vízben és megiszod – abba is belehalhatsz (a vér pH-ja a lúgos tartományba tolódik). Ennek megfelelően a szervezetben a pH értékek nagyon szigorú szabályozás alatt állnak.

Az állati fehérjék fogyasztása átmeneti és enyhe metabolikus acidózist okoz, melyet a tüdőnk és a vesénk azonnal kompenzál. Nem mellesleg, megfelelő mennyiségű zöldségbevitellel tovább lehet csökkenteni az átmeneti acidózist.

Rákot okoz?

Számos kutatás hozta kapcsolatba a magas állati fehérje bevitelt és a daganatos megbetegedéseket. Ezekkel a kutatásokkal két probléma van:

  1. az asszociáció nem kauzalitás: tehát ha két dolog egy időben történik, az még nem jelenti, hogy egyik okozta a másikat.
  2. ezekben a megfigyeléses vizsgálatokban (kikérdezik az embereket, hogy átlagosan mit szoktak enni) nincsenek megkülönböztetve a fehérjeforrások. Egy steak is hús és például egy McDonald’s hamburgerben lévő pogácsa is hús. Az gondolom, látható, hogy a gyorséttermi hamburger jópár potenciálisan rákkeltő dolgok tartalmaz a hús mellett – nem beszélve a krumpliról és a literes kóláról amit mellé iszunk.

Összességében nincs kutatás, mely bizonyítaná, hogy a magasabb fehérjebevitel magasabb rák kockázatot jelent. Van viszont kutatás, mely a minőségi fehérjebevitelt vizsgálta – és az eredmény az lett, hogy csökkenti a centrális (hasi) elhízást, ami az egyik legnagyobb rizikó faktor a metabolikus szindróma és a kettes típusú diabétesz kialakulásában, amik pedig fokozzák a daganatos megbetegedések valószínűségét.[1]

Csökkenti a csontsűrűséget?

Az elmélet szerint a fehérjék jelentős savterhelést jelentenek a szervezet számára, amit a veséknek kell kompenzálnia. A kompenzálás során fokozott foszfát és kalciumürítés történik meg, melynek eredményeként csökken a csontsűrűség. Tény, hogy a fehérjék enyhe metabolikus acidózist okoznak (ezt már láttuk), melyet részben a vesék kompenzálnak.

A megnövekedett kalcium kiválasztást több kutatás is igazolta, csak egy baj volt ezekkel – mindegyik izolált aminosavakat vagy fehérjéket használt, nem pedig rendes ételeket. Normális ételekből származó fehérjéknél ezt a hatást még nem sikerült igazolni.

A helyzet a következő:

  • kutatások, melyekben a napi kalóriabevitel 30 %-t fehérjék teszik ki (180-220 g / nap) nem találtak emelkedett kalciumürítést.[2-4]
  • azokban a kutatásokban ahol a fehérjebevitelt napi 0,7 g/testsúly kilogrammról 2,1 g/testsúly kilogrammra emelték, ugyan emelkedett a kalciumürítés, de a kalcium felszívódása is megnőtt a bélben.[5]
  • a megemelkedett kalciumürítés nem feltétlenül jelent negatív kalcium egyensúlyt, kalciumvesztést és csontritkulást.[6]
  • épp ellenkezőleg: számos kutatás igazolta, hogy a magasabb fehérjebevitel eredményeként nő a csonttömeg és csökken a törések kockázata.[7-9]
  • egyes kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a fehérjebevitel határozza meg a csonttömeg maximális értékét.[7]
  • az élet során a csonttömeg, izomtömeg és izomerő végig együtt változik. Ennek megfelelő a csonttömeg és sűrűség nem csak a „csontok” kérdése, de az izmoké is. Az egyik kulcsfontosságú tényező a csontok tömegének és sűrűségének megtartásában a megfelelő izomtömeg és izomerő – melyeket a magas fehérjebevitel támogatja.[10-12]

Tönkreteszi a veséket?

A leegyszerűsített válasz az, hogy nem. Bizonyos esetekben, amikor egy betegség következtében a vesék működése károsodik, vagy egy vese működik csak, akkor bizony a magas fehérjebevitel képes megterhelni a veséket. Ilyen esetben nem szabad magas fehérjebevitelt javasolni. Amennyiben a vesék egészségesek, akkor semmi okunk nincs aggódni.[13-16]

Olvasd el ezt is!

Rendben, de akkor miért halt meg az az anyuka?

Volt egy ritka genetikai rendellenessége. A fehérjék ugye aminosavakból állnak, bennük nitrogénatomok találhatók (elsősorban amincsoportok formájában). Az aminosavak metabolizmusa során ammónia (vizes közegben ammóniumion – NH4+) képződik. Ezek egy részét a testünk a nitrogéntartalmú szerves vegyületek szintézisére használja, a fölösleget pedig egy urea nevű termék formájában, a vizelettel üríti. Ammóniából urea az urea ciklus (más néven ornitin ciklus) segítségével képződik. Ennek során több köztiterméken át, az ammónia végül urea formájában távozik a szervezetből.

Az ammónia mérgező, így a megfelelő kiürítés kulcsfontosságú. Amennyiben a ciklus működéséhez szükséges enzimek közül valamelyik hiányzik/nem működik, az ammónia felhalmozódáshoz vezet. A súlyos enzimhiányok újszülöttekben a születést követő pár napon belül jelentkezek – levertség, hányás, idővel agykárosodás és kóma következik. A részleges enzimhiány gyerek vagy felnőttkorban jelentkezik. Az utóbbiakat megfelelő étrendi módosításokkal lehet kezelni, a hiányzó enzimeket és megszakadt „útvonalakat” ki lehet kerülni/át lehet hidalni – orvosi segítséggel és a megfelelő táplálkozással, ill. gyógyszerekkel.

Annyi viszont egyértelmű, hogy a magas fehérjebevitel egyértelműen tilos bármi urea ciklus rendellenesség esetén. Az enzimdefektus ismeretlen volt, erre jött rá a magas fehérjebevitel és kész is volt a katasztrófa. Az elmondások szerint már 1 hónapja rosszul érezte magát a hölgy.

Összefoglalva: ha egészséges vagy, a magas fehérjebevitel csak jót tesz. Ha nincs semmi betegséged, akkor a magas fehérjebevitel nem fog megölni.

Emellett: járj rendszeres vérképre (félévente) és ha valami bajod van, akkor menj orvoshoz!

Kép

ÁDÁM NORBERT

A sport mindig része volt az életemnek – néhány év úszást 16 év karate követett. A testépítéssel és a súlyzós edzéssel 7 éve ismerkedtem meg. Ekkor kezdtem el rendszeresen terembe járni és kutatni, hogy hogyan lehetnék jobb, hogyan tudnám átalakítani a külsőmet. A kezdeti lelkesedés idővel szenvedéllyé változott – az emberi test és teljesítmény tudománya iránti szenvedéllyé. Elvégeztem a Nemzetközi Testépítő és Fitness Szakszövetség Nemzetközi Szakedzői képzését, majd az egyetemi mester képzésem (végzettségem orvosi biotechnológus) alatt egyre jobban kikristályosodott bennem, hogy az edzés és a táplálkozástudomány mekkora befolyással van az egészségünkre, az életünkre és a sportolással elérhető eredményeinkre. A klienseimmel való közös munka során napról-napra meggyőződöm arról, hogy egészségünk, testünk és teljesítményünk tudatos formálásának eszköze – a megfelelő edzés és táplálkozás – a saját kezünkben van.

További információk: https://www.facebook.com/adamperformance/


Irodalomjegyzék

  1. Nutr Metab (Lond). 2012 Jan 27;9(1):5. doi: 10.1186/1743-7075-9-5. Quality protein intake is inversely related with abdominal fat. Loenneke JP1, Wilson JM, Manninen AH, Wray ME, Barnes JT, Pujol TJ.
  2. J Clin Endocrinol Metab. 2003 Aug;88(8):3577-83. The metabolic response of subjects with type 2 diabetes to a high-protein, weight-maintenance diet. Nuttall FQ1, Gannon MC, Saeed A, Jordan K, Hoover H.
  3. Metabolism. 2006 Feb;55(2):243-51. The metabolic response to a high-protein, low-carbohydrate diet in men with type 2 diabetes mellitus. Nuttall FQ1, Gannon MC.
  4. Am J Physiol Endocrinol Metab. 2006 Oct;291(4):E786-91. Epub 2006 May 23. Metabolic effect of a LoBAG30 diet in men with type 2 diabetes. Nuttall FQ1, Schweim K, Hoover H, Gannon MC.
  5. Am J Clin Nutr. 2003 Sep;78(3 Suppl):584S-592S. Dietary protein, calcium metabolism, and skeletal homeostasis revisited. Kerstetter JE1, O'Brien KO, Insogna KL.
  6. J Am Coll Nutr. 2005 Dec;24(6 Suppl):526S-36S. Dietary protein: an essential nutrient for bone health. Bonjour JP1.
  7. Calcif Tissue Int. 1996 May;58(5):320-5. Dietary protein intake and bone mass in women. Cooper C1, Atkinson EJ, Hensrud DD, Wahner HW, O'Fallon WM, Riggs BL, Melton LJ 3rd.
  8. Am J Clin Nutr. 1999 Jan;69(1):147-52. Prospective study of dietary protein intake and risk of hip fracture in postmenopausal women. Munger RG1, Cerhan JR, Chiu BC.
  9. J Bone Miner Res. 2000 Dec;15(12):2504-12. Effect of dietary protein on bone loss in elderly men and women: the Framingham Osteoporosis Study. Hannan MT1, Tucker KL, Dawson-Hughes B, Cupples LA, Felson DT, Kiel DP.
  10. Metabolism. 1976 Jan;25(1):85-95.Changes in body chemical composition with age measured by total-body neutron activation. Cohn SH, Vaswani A, Zanzi I, Aloia JF, Roginsky MS, Ellis KJ.
  11. J Bone Miner Res. 1997 Oct;12(10):1539-46. On our age-related bone loss: insights from a new paradigm. Frost HM1.
  12. Am J Clin Nutr. 2006 Sep;84(3):475-82.The underappreciated role of muscle in health and disease. Wolfe RR1.
  13. Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2000 Mar;10(1):28-38. Do regular high protein diets have potential health risks on kidney function in athletes? Poortmans JR1, Dellalieux O.
  14. Eur J Clin Nutr. 1996 Nov;50(11):734-40. Effect of chronic dietary protein intake on the renal function in healthy subjects. Brändle E1, Sieberth HG, Hautmann RE.
  15. Am J Clin Nutr. 2015 Jul;102(1):3-4. doi: 10.3945/ajcn.115.112672. Epub 2015 Jun 10. Dietary protein and kidney function: when higher glomerular filtration rate is desirable. Bie P1, Astrup A2.
  16. Proc Nutr Soc. 2011 May;70(2):205-14. doi: 10.1017/S0029665111000024. Epub 2011 Mar 7. Efficacy and consequences of very-high-protein diets for athletes and exercisers. Tipton KD1.
A háziállatod komoly veszélyt jelenthet a szexuális életedre

Egy belga srác a saját bőrén tapasztalta meg ezt.

Jó hírünk van: a tejcsoki is jót tesz az egészségednek!

Ha odafigyelsz arra, hogy egészségesen táplálkozz, akkor valószínűleg a csoki nem található meg az étrendedben.

Így készült Cedric McMillan a Mr. Olympiára

Múlt héten rendezték meg Las Vegasban a világ legrangosabb testépítő és fitnesz versenyét, az Olympia Weekend-et, ahol az idei Arnold Classic győztese, Cedric McMillan is indult.

Kiderült végre, miért sírunk, ha nem megy a csapatnak

Ne rejtegesd a könnyeidet, az evolúció nem tűr ellentmondást.

Olvasd el ezeket is

Segítünk az első lépésben: 50%-os kedvezménnyel fizethetsz elő!

Csak 2685 Ft